WRC2009/Szardínia Rally/Kettős Ford siker 

A Szardínia Rally első napja után még sokan megmosolyogták Jarri-Matti Latvala vezető pozícióját. Szó ami szó, nincs is ebben semmi különös, hiszen a huszonnégy éves finn pilóta idei produkciója nem sok okot adott arra, hogy az ellenfelek, a szurkolók, sőt mi több, akár a saját csapatának a tagjai is komolyan vegyék. Ez utóbbi megállapítás alól kivételt jelentett a csapat karosszérialakatosa, valamint pénztárosa... A BP Ford Abu Dhabi World Rally Team versenyzőjének a neve mellé öt futam után, egy világra szóló totálkárt, és mindössze kilenc világbajnoki pontot lehetett feljegyezni, ami hatalmas csalódás volt mindenki számára.

Sokan már hallani és tudni vélték, hogy a srác napjai meg vannak számlálva a csapatnál. Ebből csupán annyi igaz, hogy Malcolm Wilson csapatvezetőnek Portugália után, ki kellett találnia valamit, ennek a negatív szériából kialakult áldatlan állapotnak a megszüntetésére. Ő azonban ahelyett, hogy kipenderítette volna a tehetséges, ám kiszámíthatatlan versenyzőjét, további bizalmat szavazott neki.

Cserébe a finn Argentínában becsülettel végigküzdötte a versenyt, és miután Hirvonen motorja megfőtt, csupán az ő célba érése, valamint a megszerzett pontjai jelentettek sovány vigaszt a fájdalmakra. Véleményem szerint, a megszerzett pontoknál sokkal fontosabb volt, hogy Latvala begyűjtötte azokat a kilométereket, amiknek köszönhetően meg tudott nyugodni és némi önbizalomra is szert tehetett. Ám mindezek ellenére nincs mit tagadnom azon, hogy magam is azok közé tartoztam, akik a dél-amerikai túra után úgy vélték: minden elveszett! A Szardínia Rally első napja után tehát jómagam is inkább a szkeptikusok és mosolygók táborába tartoztam Jarri-Matti Latvala győzelmi esélyeit illetően.

Itt azért halkan megjegyezném, hogy Sebastien Loeb a nap végén tett magabiztos nyilatkozatai a plusz 42.8 mp hátrányból némi visszatetszést váltottak ki belőlem. Sebastien Loeb: „Voltak apró problémáink, de a legnagyobb gondot az okozta, hogy az élen kellett autóznunk és mi takarítottuk a többieknek a pályát. A hátrányunk soknak tűnhet, de a holnapi nap egész más lesz mint amilyen a mai volt. Harmadiknak rajtolunk és biztos vagyok benne, hogy sikerül felzárkózunk annyira, hogy vasárnap már megint nekünk lesz okunk örülni.”

Az egyik ember tervez, a másik pedig minden erejével azon van, hogy keresztbe tegyen neki! Latvala a rendkívűl nehéz és hosszú második nap végén is vezető pozícióban tudott maradni, ami az eddig csak somolygókat, bizakodóvá tette. A nagy rivális francia csak szenvedett, és a saját várakozásaival ellentétben a hátránya ahelyett, hogy csökkent volna, tovább nőtt a két Fordhoz képest. Nagy győzelem volt készülőben... A számos balul sikerült futam után senki sem akart és merészelt a Fordnál a következő szakasznál messzebbre tekinteni, de a forró, szardíniai levegőben már érezni lehetett a változás szelét.

A második nap után még végigporoltam a harmadik nap egyik szakaszán, amit tavaly csak félig jártam be, majd ezt követően éjjel egy óráig dolgoztam az aznapi képanyagon. Energiatartalékok nélkül, totálisan lerombolva kerültem ágyba, amihez az a tudat is hozzájárult, hogy az utolsó nap fájdalmasan korán, hajnali 5.30-kor kezdődött számomra. Ha Loeb két perccel vezette volna a versenyt, valószínűleg ágyban maradok és passzolom az első szakaszt, mivel azonban nagy dolgok voltak készülőben nem „löttyinthettem” el az ébredést.

Amikor a szakaszhoz értem csendes, nyugodt volt minden, semmi sem utalt arra, hogy ez a festői táj néhány perc múlva hatalmas csata színtere lesz. A hosszú fűszálak feszes, katonás rendben sorakoztak, a fákon egyetlen levél sem rezdült. A reggeli nap sugarai éles szögben pásztázták a fotózáshoz kiválasztott domboldalt, ami kedvenc képeim elkészítésének lehetőségét ígérte.

Először a helikopter hangja ért el, majd a domb fölött felbukkant a repülő szerkezet. Néhány másodperccel később az úton is megcsillant egy apró valami, amit egy vékony porcsík követett. Ahogy közeledett, a valamiből egy autó lett, a vékony porfelhőből pedig egy hatalmas porkígyó, ami néhány másodperc alatt mindent ellepve óriás porfelhővé oszlott szét.

Eltelt egy perc. A távolodó autó zaja már elhalkult, de a Focus WRC által felvert por még mindig sűrűn kavargott. Itt a vége! - mondtam magamban. A kölyök fog nyerni! A többiek meg csak keresgélhetik a pályát. Így is lett. Jarri-Matti Latvala hiba nélkül száguldott végig a pályákon a többieknek pedig esélyük sem volt arra, hogy utolérjék.

A fiatal finn győzelmi esélyeire, furcsa módon a legnagyobb veszélyt saját csapatvezetője – Malcolm Wilson – jelentette, aki a múltban már számos alkalommal beleszólt az elsőség kérdésébe, amikor a team érdekei úgy kívánták. A rádió viszont ezúttal néma maradt, és csak akkor harsant fel benne a főnök hangja, amikor a mámorban úszó csapattal a háta mögött gratulált. 

A 2009-es Szardínia Rally egy fantasztikus versenyt hozott, elsősorban a Ford csapat számára. A kettős győzelemnek köszönhetően felcsillant a remény arra, hogy az év második fele, akár sokkal jobban is sikerülhet mint az első. Korai lenne még arról beszélni, hogy a bajnokság egészét tekintve FORD-dult volna a kocka, mert ahhoz még azért „Seb-nek” is lesz egy-két szava. Ha viszont a finn-henger így tud tovább dübörögni, akkor mindenképpen érdemes lesz jegyet váltani a többi előadásra is.  

Malcolm Wilson: „A szívemmel döntöttem, nem pedig az eszemmel. Nem akartam a végső sorrendet csapatvezetői döntéssel megváltoztatni, mert ez a győzelem pszihológiailag hihetetlenül fontos volt egy olyan fiatal versenyző számára, mint Jarri-Matti.”  

Mikko Hirvonen: „Minden úgy van jól ahogy történt. A ma reggeli első szakaszon ötödik sebességi fokozatban lecsúsztam az útról, mert nem láttam semmit a porban. Ekkor döntöttem úgy, hogy nem vállalok több értelmetlen rizikót, amivel ahelyett, hogy mindent megnyernék, csak mindent elveszíthetek. Azt gondolom, hogy ezt a versenyt pénteken veszítettem el, amikor nem tudtam kihasználni, hogy Loeb mögött rajtolhattam. Jarri-Matti a szezonban elszenvedett problémái után megérdemelte ezt a győzelmet. Remélem itt Szardínián végleg lezárult a rossz sorozatunk és az év második felében meg tudjuk nehezíteni Loeb dolgát.”