WRC Face to Face 2010

Utolsó kommentek

  • edeleny beres: De jó kis blog volt ez, lehet ha időm engedi újra elkezdem olvasni az elejétől :D (2017.01.16. 11:12) Kreatív és Art
  • Montuain Bike RWD Kompressor: Kicsit kackiás. (2012.04.21. 13:06) Örült hajsza Mexikóban
  • IV. (Parkoló) Béla: Ricsi! Az idén folytatod a blogolást, vagy csak a fb-on folytatsz aktív tevékenységet? (2012.01.23. 13:11) Örült hajsza Mexikóban
  • Utolsó 20

WRC Naptár 2011

Kapcsolódj:

Pók a falon

B. MAX

WRC2008 - Rally Argentína/10 Két óra tizenegy perc...

A nap második szekciója ugyanazokon a pályákon zajlott mint az első, annyi különbséggel, hogy a mezőny, a reggeli kettes szakaszon kezdtett és az egyes került a nap végére. Mindez azt jelentette, hogy azon a gyorsaságin folytatom majd a munkát, ahol eddig voltam. Csak kaptam négy óra szünetet. Az idő gyönyörű volt. Megint felpillantottam az égre és sokkal őszintébben elismételtem amit reggel az esőben. Köszönöm Uram! Megtehettem volna, hogy leheveredek a tóparton napozni vagy akár aludni is egy kicsit, de ehelyett a 38-as utat és több mint három óra autózást választottam a szervizparkba és vissza. Latvala Fordja nem volt éppen tökéletes állapotban miután átfordította a tetején, ezért a szervizt nem csak érdekesnek de fontosnak ítéltem. Csak ne lenne olyan messze... Sietnem kellett, hogy elkapjam az első autó érkezését. A nagy rohanás ellenére nem tudtam megállni, hogy egy út melletti életkép miatt ne forduljak vissza néhány fotó erejéig. A 38-as út két oldalát főleg a településeken sok-sok integető néző szegélyezte, de ez az aranyos kis család ezzel az öreg autóval megállásra kényszerített...

A szervizparkba éppen akkor érkeztem meg amikor az első autó a gyűjtőbe gurult. Az időbeíróhoz már mellényben sem lehetett volna bemenni, mert ez a terület még a média elől is el van zárva. Latvala autójában azonban éppen akkor cserélték a szélvédőt, így nem volt más választásom, pozícióba kellett kerülnöm, azaz be kellett keverednem a tiltott zónába.

Tudtam, hogy csak másodperceim vannak, ezért villámgyorsan elkattintottam öt képet. Amikor elvettem a gépet a szemem elől már egy marshall állt mellettem és tudatta velem amit én is tudtam. Persze meglepődtem azon amit mondott és a legártatlanabb arckifejezésemmel belemértem az arcába, hogy eltévesztettem a bejáratot, viszont nagyon hálás lennék neki ha segítene megtalálni a legrövidebb kivezető utat...:-)

A szervizparkban Latvala elég vidának tűnt, aminek én azért nem örültem, mert több mint öt percet kellett várnom arra, hogy a fiatal finn, a kitört kerekéhez és az így elszállt győzelmi esélyeihez illő savanyú képet vágjon.

Összesen negyed órám volt még két leharcolt Suzukit, valamint Dave Richards és Petter Solberg tanakodását rögzíteni, majd irány észak!

Az időre továbbra sem lehetett panaszom és a forgalom sem akadályozott célom elérésében. Jó lenne ma még két gyorsot elcsípni. Annál az ugartónál kezdtem amit reggel elengedtem. Jó választás volt. Néhány kivételtől eltekintve mindenki odatette magát, de Sordo reppenése élményszámba ment.

A hegyek továbbra is felhőkbe burkolóztak, viszont közel sem tűnt olyan reménytelennek a helyzet mint reggel. Tizenöt perccel az első autó rajtja előtt értem az utolsó szakaszhoz és próbáltam rávenni magam arra a két kilométer galoppozásra, ami már reggel is elmaradt. Egy angol fotós barátom Les Kolczak, nagy iramban szedte a lábát bent a pályán. Megkérdeztem, hogy abba a kanyarba igyekszik-e amihez olyan sokat kell gyalkogolni. Igen volt a válasz. Nekem az túl messze van (főleg mert a távolság vissza is pont két kilométer), de sok szerencsét kívántam neki. Erre csak annyit mondott, hogy a kanyar a valóságban nincs olyan messze, csak a fejemben van távol. Megjegyeztem a szavait, de tanulságként nem azt vontam le, hogy mennem kell. A rajt egy domb tetején volt és én kedveltem ezt a helyet, a nézők és a tipikus Argentínára jellemző környezet miatt. Felkapaszkodtam egy kis dombra és találtam egy olyan pontot, ahonnan 3-4 különböző beállítást választva elkészítettem amit akartam.

Elégedetten indultam vissza Carlos Paz-ba. Ahhoz képest ahogy ez a nap indult, messze a legjobbat és a legtöbbet sikerült kihoznom belőle. Miközben ezen tűnődtem elértem a 38-as utat, melynek ma már negyedszer vágtam neki... Most volt a legkellemetlenebb. Alig tudtam ebben a csiga tempóban ébren tartani magam. Az összes pályáról lezúdult a közönség és gyakorlatilag egy masszív, nyolcvan kilométeres araszoló sor alakult ki. Este 8.30-ra estem be a sajtóirodába. A képek válogatása után összejött egy 70 fotóból álló csomag, amit a reporter-images.com oldalra elő kellett készíteni. Méretezés, korrekciók és végül elküldeni csiganeten egy ftp szerverre. Éjjel 1-kor csak húsz képig jutottam, nem beszélve arról, hogy Duen oldala és a blog még sehol... Elgurultam a szállodába, ahol megint egy pizzát kértem vacsorára. Bekapcsoltam a gépem, de a dugó nem volt komatibilis a konektorral ezért aksiról dolgoztam. Lassan megjött, majd pillanatok alatt elfogyott a pizzám. Két óra elmúlt... A nettel és az ftp szerverrel valami variáció volt. Még tíz képet sikerült elküldenem mire negyed négykor lemerült a gépem és én is. A telcsimhez viszont végre halásztam egy töltőt, így legalább volt némi esélyem arra, hogy reggel fel tudok kelni. Amikor beállítottam az ébresztőt 6.30-ra, az okos kis  telefon pusztán udvariasságból tudatta velem, hogy az ébresztésig hátralévő idő 2 óra 11 perc...

Szólj hozzá!


Címkék: ford akció citroen portré suzuki 2008 szerviz ugrató p.solberg g.galli d.sordo jm.latvala rally argentina

A bejegyzés trackback címe:

https://rally-foto.blog.hu/api/trackback/id/tr671149290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása