WRC Face to Face 2010

Utolsó kommentek

  • edeleny beres: De jó kis blog volt ez, lehet ha időm engedi újra elkezdem olvasni az elejétől :D (2017.01.16. 11:12) Kreatív és Art
  • Montuain Bike RWD Kompressor: Kicsit kackiás. (2012.04.21. 13:06) Örült hajsza Mexikóban
  • IV. (Parkoló) Béla: Ricsi! Az idén folytatod a blogolást, vagy csak a fb-on folytatsz aktív tevékenységet? (2012.01.23. 13:11) Örült hajsza Mexikóban
  • Utolsó 20

WRC Naptár 2011

Kapcsolódj:

Hirvonen magánya

B. MAX

WRC2008 / Rally Japan / Mikko győzött, de Seb ünnepelt!

Ambivalens érzés lehet egy világbajnoki futamot megnyerni, eldurrantani a jól megérdemelt pezsgőt, majd végignézni, hogy valaki más úszik, és fürdik a boldogságban. A sors különös játéka, hogy a 2008-as év egyazon napján történt meg mindez Felipe Massaval és Mikko Hirvonennel. Persze a Forma-1-ben a brazil pilóta jóval közelebb állt álmai beteljesüléséhez mint a finn raliversenyző, de azért a párhuzam nyilvánvaló.

Rally és Forma-1. Két teljesen különböző versenysorozat, mégis ha úgy tetszik a legfontosabb közös bennük. Egy autóval a lehető leggyorsabban kell eljutni "A" pontból "B" pontba, a megadott szabályok és feltételek mellett, mindenki másnál gyorsabban. Ez így természetesen túlságosan le van egyszerűsítve, épp ezért a különbségeket jól mutatja, és talán nem is véletlen, hogy mindkettőnek megvan a maga szurkolótábora. Én jelentem a csapongókhoz tartozom:)

Az igazat megvallva a Forma-1 számomra csupán addig jelentett örömforrást, amíg a rali közelébe nem kerültem. Tehát, ha úgy tetszik a vírus volt a Forma-1, de a ralinak lettem a betege...

Réges-régen volt, de tisztán emlékszem rá, hogy micsoda élményt jelentett a fekete-fehér tévénken minden Forma-1-es futam, amikor még egészen kicsi gyerek voltam... Egy-egy ilyen jeles esemény után, minimum két napig úgy száguldoztam a kétkerekű biciklimmel, hogy a motorok hangját próbáltam utánozni, és folyamatosan berregtem a számmal... Egyébként sem voltam egy szelídnek mondható "példány", de ezekben a napokban olyan felfokozott idegállapotba tudtam kerülni, hogy az valami elképesztő... A dolgok ilyenor úgy elfajultak, hogy minden járművel és minden arra járóval versenyezni akartam. Egyik kedvenc erőpróbám volt, hogy ki tud tud hosszabb féknyomot húzni a bringával... Ezek a napok többnyire azért is emlékezetesek maradtak, mert a legnagyobb lehorzsolt bőrfelületeket ilyenkor sikerült összeszednem magamon. 

Szóval sok millió kissráchoz hasonlóan, én is annyira, de aaaannnnnyira szerettem volna "atóversenyző" lenni... Ma már azért látom, hogy erre igazi esélyem nem nagyon volt... Az autósporttal való kapcsolatom a TV közvetítések mellett abban teljesedett ki, amikor a Vidámparkban 12 és 13 évesen, 14-nek füllentettem magam, csak hogy beülhessek a nagyok közé go-kartozni ;-) Ehhez tartozik, hogy anyámék idegeire mentem azzal, hogy állandóan Vidámparkba akartam járni:)

Az autósportban időközben eltöltött több mint tíz esztendő alatt, persze magamtól is rájöttem, hogy mi az egyik oka annak, hogy ez az út csupán nagyon kevesek számára járható. Időnként elmerengek azon, hogy mi lett volna ha... Ilyenkor mindig egy kedves ismerősöm szavai jutnak az eszembe, akit azt hiszem közületek is sokan ismernek. Ezt a bizonyos úriembert (izzig-vérig az!) Rolf Schmidt-nek hívják. Ha netán  valaki nem ismerné, annak csak annyit, hogy Janikának és Kiss Ferinek, anno ő hozta a Peugeot 206 WRC-t valamint a Subaru Impreza-t. Ha valaki, hát ő aztán igazán sokat tud a raliról, hiszen a gruppe B-s Auditól kezdve a Peugeot 206 WRC-ig szinte mindennel volt már dolga az életében. A Himalája Rally-tól elindulva, Új-Zélandon át egészen Argentínáig ment ha kellett. Mert hívták, mert tudta és értette a dolgát. Rolf szavait, (tudom, hogy nem bánja:-) sajátos németes akcentusával idézném: "Hát, tudod Rihhhárd, aztat kő mondani, hogy az autóversenyzés nem a szegény emberek sportja..."

Nagy igazság... De mégis mi köze van mindennek Mikkohoz és Felipéhez? Mindössze annyi, hogy nekik, ezzel a dologgal már régen nem kell foglalkozniuk, ők már karnyújtásnyira voltak attól, hogy a gyerekkori álmaik valóra váljanak.

Sapporoban testközelből tanúja lehettem annak, hogy micsoda erő kell ahhoz, hogy egy ilyen hosszú, és minden méteren veszélyt rejtő út végén, az ember másodikként is őszintén tudjon gratulálni a legyőzőjének. Massa drámája tőlem távol zajlott és semmiképpen sem érzem úgy, hogy én lennék az, akinek erről okosakat kellene mondania. Mikko magányát viszont nagyon közelinek éreztem magamhoz. Évek óta fotózom őt, ismerem a járását a mozdulatait és az arca minden rezdülését. A pályán és pályán kívül is számos olyan eseménynek voltam tanúja, aminek ő volt a főszereplője. A legemlékezetesebb minden bizonnyal az volt és marad is számomra, amikor Cipruson a teszten 2004-ben egy meglehetősen rosszul sikerült ugrató után, a mellettem álló nézőt ütötte el a Subaruval. 

A fiú azóta sok-sok kilométert és tapasztalatot szerzett, aminek köszőnhetően ma már szinte Loeb egyedüli riválisának számít. És már én sem lépek kettőt hátra, ha tudom, hogy ő közeledik... Jót tett neki a Fordnál őt övező bizalom és a tavalyi év, amit még ugyan Grönholm árnyékában, de már a tűz közvetlen közelében töltött. Sebastien Loeb azonban még idén nagy falat volt a számára. Megvolt az esélye, de ez még nem volt az igazi.

Amikor a céldobogón kezébe került a pezsgő, igazi rosszcsontos mosollyal készült Loeb ünneplésére :)

A verseny utáni sajtótájékoztató perceiben - érthető módon - szinte mindenki az ötszörös világbajnok Sebastien Loeb nyakán lihegett. Ezekben a pillanatokban léptem oda Mikkohoz, hogy gratuláljak a győzelméhez. Szinte tapintható volt a magányossága. A kezemben egy Japán Rally-s zászlót tartottam, és megkértem, hogy írja alá nekem emlékül. Arcvonásai kicsit megenyhültek, a vásznon a legapróbb ráncot is kiigazította, hogy a tollal össze ne gyűrje, majd odakanyarintotta nevét az anyagra. 

Megköszöntem neki, és miközben kezet ráztunk csak ennyit mondtam: "The next year, gonna be yours!" Ami kb. annyit tesz: A következő év a Tiéd lesz! Erre Mikko nagyot sóhajtott, majd végre elmosolyodott :)

Szólj hozzá!


Címkék: ford 2008 hirvonen rally japan

A bejegyzés trackback címe:

https://rally-foto.blog.hu/api/trackback/id/tr861161464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása