WRC2009 / Szardínia Rally / Félidő

Óriás közhely: Rohan az idő! De talán éppen azért lett az, mert nagyon igaz. Szinte még érzem az arcomon az ír szelek kellemetlen maflásait, és még mindig összerezzenek a Norvégiában átélt mínusz harmincegy fokban töltött idő emlékétől, de mindennek immár lassan fél éve. Szardínia szigetére lépve félidejéhez érkezett a meglehetősen csonka, tizenkét futamból álló 2009-es rali világbajnoki sorozat.

Ennek apropóján bocsátkoznék némi vészharang kongatásba és apró fejtegetésbe, mint amikor anno az iskolában, a gyatra félévi bizonyítványom okán próbáltak kizökkenteni a lelki nyugalmamból azzal, hogy dörgedelmeket zengtek: Hé! Kispajtás! Nem lesz ez így jó! Kösd már fel végre a gatyád! Mert különben „énekes-halott” sem lesz belőled...

Azok, akik figyelemmel kísérték az eddig lezajlott eseményeket, valószínűleg egyetértenek velem abban, hogy a világnak minimum ki kellene fordulnia a négy sarkából ahhoz, hogy szoros, izgalmas és az utolsó futamig nyílt küzdelemmé alakuljon az idei WRC sorozat.

A Citroën tökéletes csapatmunkájának köszönhetően a franciákat messze elkerülik a műszaki problémák, és a nemzet kis-nagy embere, bizonyos Sebastien Loeb sem tudott még jóllakni az eddig zsinórban megszerzett öt világbajnoki címével. Ezen állításokra számszerű bizonyítékként szolgál, ha az egyéni illetve a gyártók világbajnoki pontversenyére vetünk egy pillantást. Íme!

WRC2009 A pilóták versenyének állása 5 futam után

WRC2009 Az autógyárak versenyének állása 5 futam után 

Remélem nem csak Ti, hanem a franciák nagy (és egyetlen...) riválisánál, a Fordnál is érzik, sőt átérzik ezeknek a számoknak a jelentőségét.

A hatodik futam előtt a győzelemre még mindig éhes Loeb, egy „mesterötössel” büszkélkedhet míg a többiek... Nos ők csupán találgathatják, hogy az a lény, aki ellen újra és újra csatába indulnak melyik bolygóról érkezett...

Próbálok optimistán és pozitívan tekinteni az előttünk álló időszakra, és szeretnék olyan dolgokat felsorolni, amik mellett érvelve reménnyel kecsegtethetem magam és mindazokat, akik szerint tökéletes érdektelenségbe fog fulladni az imádott sportágunk. Nem könnyű...

Mert hiszen adott egy tökéletes gépezet (Citroën), ami maximálisan kiszolgál egy szinte tökéletesen működő emberi gépezetet (Loeb). Ezzel szemben van egy alapvetően profin és jól összerakott másik gépezet (Ford), amelyik ugyan ritkán, de annál rosszabbkor mond csődöt (lásd Argentína), másrészt két olyan srácot kell kiszolgálnia, akik nem képesek folyamatosan azon a szinten teljesíteni mint az ellenfél. Ezért ők nem lehetnek ellenfelek. Ilyen egyszerű a képlet. Amelyik oldalon több van a mérlegben arra billen.

Amennyiben Loeb és a Citroën ezt a futamot is megnyeri, úgy azt gondolom, hogy a 2009-es FIA Rally Világbajnokság második fele, csupán látványos úri passzió, színtiszta pénzpocsékolás lesz mindenki részéről.

Erre ugyan jó esély van, de a győzelmek, a tabellák és a számok, eddig is csak olyan statisztikai adatok voltak, amiknek a dokumentálása ugyan hozzá tartozott a munkámhoz, de önmagukban nem jelentettek sokat a számomra. Itt nem arra gondolok amikor tanúi lehetünk legendák születésének, vagy olyan pillanatoknak amik érezhető, hogy idővel legendássá válnak. Sokkal inkább arra, hogy nem feltétlenül kell emiatt elfordulni a sorozattól, mert szerencsére a rali minden országban, minden versenyen és minden kanyarban tartogat valami apró csodát. Biztos vagyok ebben a most következő futam előtt is és igyekszem elkapni belőle néhányat.

Szardínia szigete nem fog csalódást okozni. A környezet, a hangulat és a látvány akkor is jelen lesz, ha Loeb ismét kifújja a fiatalság orrát.

Sebastien Loeb eddig ötvenegy(!) alkalommal álllhatott fel a dobogó legfelső fokára, vagyis amikor a céldobogó felé ballagok a verseny végén, már közel sincs meg bennem az az izgalom, mint amikor például Carlos Sainz 2004-ben a Grönholmmal vívott hatalmas csata után megnyerte az Argentín Rally-t.

„Seb” már akkor sem lehet nagyobb hős, ha még további húsz vagy harminc VB-futam győzelem kerül a neve mellé. Rekordjainak se szeri se száma, neki már semmit sem kell tennie azért, hogy legendaként tiszteljük.

Viszont a Fordnál, de legfőképpen Hirvonnennél, jó lenne ha még a Szardínia Rally előtt, miközben egy hideg sört kortyolgat egy karosszékben a tabellát nézegetve, megmozdulna valami. Hé! Kispajtás! Kösd már fel végre a gatyád! Vedd fel végre a kesztyűt és húzd ki végre a bálvány alól a talajt! Döngöld a földbe, majd szántsd fel, szórd be sóval! Vagy temesd be sárral! Bánom is én hogyan, de bizonyítsd be erről a lényről, hogy ő is csak egy ember! Aki legyőzhető...

A rajongók és a média fogságában, a két lábon járó ralilegenda

Rally Argentína 2009. Az ötödik gyémánt is felkerült az idei koronára

Loeb ma már messze nem aszfaltspecialista! Ha kell saját kertjükben is tud újat mutatni a skandinávoknak

Egy nyugodt ember. Olivier Quesnel, a Citroën csapatvezetője

Nem úgy néz ki, mint aki már unná a pezsgőzést...

A Citroënt nem csak Loeb miatt lehet szeretni!!!

Sokszor csak egy orrhosszal nyer... Macska-egér játék lenne?

Hé! Kispalytás! Fel a fejjel ééés húúúúzzzzá bele :))