Monte Carlo Rally: 10, Rally Argentina: 9, Safari Rally: 2, Cyprus Rally: 8, Rally of Turkey: 5, Swedish Rally: 12, Rally Norway : 2, Rally Australia: 7, New-Zeland Rally: 8, Rally Japan: 3, Rally Finland: 9, Portugal Rally: 6, Jordan Rally: 2, San Remo Rally: 5, Deutschland Rally: 4, Wales Rally GB: 9, Acropolis Rally: 13, Rallye de France: 9, Catalunya Rally: 9, Rally Ireland: 1, Rally Sardegna: 6, Rally Poland: 1, Mexico Rally: 7,
A Ford technikai igazgatója, Christian Loriaux egyik kezében pezsgőt tartva, másik kezében egy hatalmas műanyag kalapácsot szorongatva várta, hogy a csapat két finn pilótája visszaérkezzen az utolsó gyorsasági szakaszról a szervizparkba. Nem nehéz kitalálni, hogy melyiket kinek szánta... A pezsgővel Hirvonen nyakát vette célba, a komolynak tűnő játékszerrel pedig Latvala golyóit...
A Peloponészosz-félszigeten zajló második nap, minden bizonnyal az egyik legszebb emlékem lesz a 2009-es évben. Négy szakasz szerepelt a programban, de végül csak három lett belőle és egy felejthetetlen ebéd, mert délidőben leragadtunk egy piciny hegyi faluban Manna-ban.
Szinte napra pontosan egy év telt el azóta, hogy a tavalyi Akropolisz Rally-n utoljára együtt dolgoztam Nikos-al. Amikor együtt vagyunk a pályákon, valahogy minden más értelmet nyer és másképpen működik. Én látom amit ő lát, ő észreveszi, hogy én éppen min töröm a fejem, majd mindig sikerül egymásnak valami olyat mondanunk, amitől mindketten még jobbra leszünk képesek. Remek helyeken voltunk, de ebben nagyban közrejátszott, hogy a verseny előtt ezeket a pályákat együtt jártuk be.
Dícsértem és továbbra is dícsérem a rendezőket, annak ellenére, hogy volt egy olyan döntésük is, ami miatt vígasztalhatatlan voltam az első napon. A történet szálai 1997-ig nyúlnak vissza, amikor itt Görögországban az első Rally VB futamomon az Evangelistria-Elikonas szakaszra tévedtem. Ez volt életem legelső gyorsasági szakasza a világbajnokságon. Éppen ezért lettem a szokottnál izgatottabb, amikor hetekkel a verseny előtt megláttam, hogy ismét bekerült a programba ez a szakasz. A derüre akkor jött a ború, amikor egy héttel a rajt előtt a rendezők bejelentették, hogy ez a gyors kikerült a programból, mert az út minősége nem alkalmas a versenyzésre... Miközben Thivából Itea felé autóztam, keserédes mosollyal tekintgettem az út bal oldalán húzódó hegylánc oldalában kanyargó pálya felé...
A shakedown-hoz írt kommentekben már szó esett egy kis ügyes:) aszisztenciáról (továbbiakban: BEE-2), akit én, mint múzsát definiáltam. Nos a kisasszony nem csupán lendületet, frissességet és ihletet adott az utóbbi időben a munkámhoz, hanem bizonyos dolgokban a kezdeményezést is magához ragadta. Így volt ez a rajtnál is, ahol rábíztam a teleobjektíves szettet egy alapbeállítással, míg én a nagylátószögű objektívvel tevékenykedtem.
Amikor Loeb nyitott ajtóval mellénk ért nekem nem sikerült semmi említésre méltót alkotnom, mert a francia magára zárta az ajtót és bent is maradt. Már éppen el akartam indulni egy másik irányba, amikor a szemem sarkából észrevettem, hogy a világbajnok az oldalablakon lévő apró lyukon leskelődik és mosolyog. BEE-2 nem habozott már emelte is a gépet, de villámgyorsan mellé léptem és felpattintottam a gép tetején lévő apró vakut, mert láttam, hogy enélkül nem lehet jó a kép. Az ablakon a fólia túl világos volt, az arc viszont árnyékban volt, mert nem kapott elég fényt az autóban. Erre BEE-2 át akarta adni a gépet, hogy csináljam amit kell, nehogy ő elrontsa a dolgot, de én csak annyit mondtam, hogy Te vetted észre, Rád mosolyog, ez a Te képed!
Három kattintásra volt idő, majd a Citroen elindult a pódiumra. Huuuuhhhh! Ez gyors volt! Az egész mindössze néhány másodperc alatt zajlott le. Amikor a kockákat izgatottan visszanéztem, akkor vettem észre, hogy egy olyan dolog is rákerült a képre, ami vastagon a mázli kategóriába tartozik. Ez történetesen a magyar zászló... A rajtodobogóhoz vezető hídon ugyanis éppen a hátunk mögött sorakoztak a résztvevő országok zászlói. Közvetett módon ugyan, de Mayer Gábor közreműködése is kellett ahhoz, hogy ez a fotó egy más kategóriába kerüljön.
Számomra tehát ez lett a nap képe, mert bár a többi portré is nagyon szerethető, de ez tényleg egy olyan fotó lett, amilyenre nem volt példa a múltban, és szerintem a jövőben sem lesz. Izgatottan várjuk a véleményeket és az osztályzatokat! :)))
Utolsó kommentek